Prijeđi na sadržaj

György Györffy

Izvor: Wikipedija

György Györffy (Suceagu, 26. rujna 1917.Budimpešta, 19. prosinca 2000.) je bio mađarski povjesničar i akademik, član Mađarske akademije znanosti.

Sin je mađarskog etnografa Istvána Györffyja i Anne Papp.

Nagrade

[uredi | uredi kôd]
  • 1952. – Kandidátus povijesne znanosti.
  • 1969. – doktor povijesnih znanosti na temu A magyar várostörténet kezdetei és Budapest kialakulása ("Rana povijest mađarskih gradova i evolucija Budimpešte")
  • 1988. – Herderova nagrada
  • 1990. – pridruženi član Mađarske akademije znanosti
  • 1991. – punopravni član Mađarske akademije znanosti
  • 1992. – Széchenyijeva nagrada
  • 1997. – rad mu je proglašen Mađarskom baštinom (Magyar Örökség)

Djela

[uredi | uredi kôd]

Djela je pisao na mađarskom jeziku.

Izbor iz djela:

  • Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára. ("Studije razvitka Mađarske. Od korijena do, od klanova do države. Kurszán i njegov dvorac.") Budapest, 1959.
  • Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. ("Povijest mađarskog zemljopisa za vrijeme dinastije Arpadovića.") I–IV. Budapest, 1963–1998.
  • Napkelet felfedezése. Julianus, Plano Carpini és Rubruk útijelentései. ("Otkriće Dalekog Istoka.") Budapest, 1965.
  • A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. ("Mađarski preci i Velika seoba.") 2nd edition, enlarged. Budapest, 1975.
  • Julianus barát és Napkelet fölfedezése. ("Fratar Julijan i istraživanje Dalekog Istoka.") Budapest, 1986.
  • Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? ("Anonymus. Tajna ili povijesni izvor?") Budapest, 1988.
  • A magyarság keleti elemei. ("Istočni Mađari") Budapest, 1990.
  • Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. ("Kroničari i mađarska povijest. Stara pitanja - novi odgovori.") Budapest, 1993.
  • Pest-Buda kialakulása. Budapest története a honfoglalástól az Árpád-kor végi székvárossá emelkedéséig. ("Evolucija Pešte i Budima. Povijest Budimpešte od Velike seobe do kraja dinastije Arpadovića.") Budapest, 1997.
  • István király és műve. ("Kralj Stjepan i njegov rad."), Budapest, 2000.

Izvori

[uredi | uredi kôd]

Vanjske poveznice

[uredi | uredi kôd]